fejkep_b6
 
 
Felhasználói név:    Jelszó:       Regisztrál
KezdőlapTudnivalókKapcsolatJogi nyilatkozat
 
 

Deviza
Áru
Tőzsdék
Hírek
Naptár
A technikai elemzés ABC-je - könyv
A technikai elemzés ABC-je - könyv megrendelés



 
Hírek

Ezen menüpont alatt csak azokat a híreket említem meg, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak gondolok.  Ezen menüpont alatt senki ne az aktuális híreket keresse - nem vagyok hírszolgáltató, és nem is akarok az lenni. Csupán azokat a híreket, információkat emelem ki, amelyeket véleményem szerint érdemes döntéseink során felülsúlyozni.
A hírek szerkezete: egy hírrészlet, link, esetleg egy rövid kommentár. A hírek forrása túlnyomórészt a portfolio.hu, ha máshonnan származik a hír, azt jelzem.
Itt találja a MINTASZÁMLA alakulását heti bontásban, és az azon végrehajtott tranzakciókat.


Még nagyobb unortodoxia - Európa
[2016-09-08]

Az Európai Központi Bank igyekszik élesen elzárkózni még csak annak gyanújától is, hogy nyíltan finanszírozza az euróövezeti kormányokat. Ez azonban egyre nehezebb feladatnak ígérkezik, már csak azért is, mert elképesztő tempóban vásárolja fel az euróövezeti államkötvényeket: 16 hónap alatt sikerült 12 százalékponttal növelnie a teljes piaci adósságon belüli részarányát. Óvatos becsléseink szerint is az eszközvásárlási program jelenleg érvényes szabályrendszere mellett - szélsőséges esetben - egy éven belül elfogyhatnak a megvásárolható finn, holland és német államkötvények, ami az egész program megvalósítását, így a kitűzött célok elérését is veszélyezteti. Mario Draghi jegybankelnököt és a döntéshozói testületet egyre jobban sürgeti az idő, hogy változtassanak, azonban gyakorlatilag bármit lépnek, a konzervatív német gazdaságpolitikusok részéről kemény ellenállásba ütközhetnek.

Elképesztő ütemben vásárolja fel a japán államadósságot az ország jegybankja - írtuk néhány hete. Mostanra már a teljes államkötvény-állomány több mint harmada lehet a kezében, miután három év alatt mintegy 20 százalékponttal növelte részesedését.

2016.08.03 05:35 Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban

A cikkben megállapítottuk, hogy amennyiben a jegybank ilyen ütemben folytatja az államkötvények felhalmozását, négy éven belül többségi tulajdonosa lehet az államadósságnak. Ez felveti a szakmai körökben óriási tabunak minősülő monetáris finanszírozás veszélyét, vagyis hogy lényegében a jegybank finanszírozza a kormány költekezését. A megállapítás nem alaptalan, hiszen egyes becslések szerint már most is az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át a jegybank veszi meg. Nem kell azonban ilyen messzire menni, hogy ennél is hajmeresztőbb tendenciával találkozzunk.

Az eurózóna évek óta a csak "japán kórnak" nevezett betegség kezdeti stádiumában vergődik. Az infláció még csak közelébe sem tud kapaszkodni az Európai Központi Bank céljának, ráadásul az előretekintő piaci várakozások sem árulkodnak túlzott inflációtól való félelemről. Emellett az övezet súlyos strukturális problémákkal küzd (például a perifériás munkanélküliség), a gazdasági növekedés pedig összességében sok mindennek nevezhető, de bíztatónak semmiképp.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


Mindezt annak ellenére, hogy az EKB extrém laza monetáris politikával próbálja támogatni a gazdasági kilábalást. Ennek fontos eleme a tavaly márciustól kezdve havonta 60 milliárd, idén április óta 80 milliárd eurónyi eszközt - zömében állampapírt és euróövezeti szupranacionális vállalatok kötvényeit - vásárol a másodpiacon, hogy még tovább lazítson a monetáris kondíciókon.

Az intézmény rendszeres (heti, havi) statisztikákat közöl arról, hogy miként alakult az elmúlt időszakban a vásárlások volumene. Az alábbi ábrán látható, hogy az eszközvásárlási program 2015 márciusi kezdete óta hogyan változott az euróövezeti országok nettó kumulált államkötvény-kibocsátása, illetve az EKB összesített vásárlása.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


A japán jegybanknál azt mondtuk, hogy az újonnan kibocsátott államkötvények 90%-ának jegybanki felvásárlása aggasztó a monetáris finanszírozás tényállásának szempontjából, az EKB azonban teljesen más dimenzióba helyezi a történetet.

2016 júniusáig bezárólag (16 hónap alatt) a 19 euróövezeti tagállam nettó állampapír-kibocsátása 250 milliárd euróra rúgott, miközben az EKB 884 milliárd euró értékben töltötte fel mérlegét az állampapír-vásárlási program (PSPP) keretében, ami három és félszerese (350%-a) a piacon megjelent friss kínálatnak.


Az elképesztő ütemű felvásárlás hatására még a japán léptékhez képest is drasztikusan nő az EKB részesedése az eurózónás államkötvény-piacon.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


Mindössze 16 hónap alatt 12 százalékponttal lett magasabb az EKB részaránya, és bár az összarány még így is jóval alacsonyabb annál, amivel a japán jegybank "büszkélkedhet", az átlagos havi 0,75 százalékpontos ütem másfélszerese a szigetországban látottnak. A többi piaci szereplő pedig ezzel párhuzamosan - mivel a nettó kibocsátás jóval kisebb volt az EKB által vásárolt mennyiségnél - folyamatosan építette le kitettségét.


Felmerül a kérdés, ha ilyen ütemben folyik tovább a vásárlás, mikor fogyhatnak el a piacról a megvásárolható papírok. Erre szintén a június végi adatokat tartalmazó EKB-statisztikák alapján próbálunk meg választ adni.

Először is az országspecifikus adatokat az EKB eszközvásárlási programjának részletezésével összevetve az alábbi ábra adódik.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


A nagyobb eurózónás tagországok közül négyben is 13%-nál magasabb részesedésre tett szert az EKB 16 hónap alatt. Fontos, hogy a fenti ábra nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyek más úton kerültek az EKB mérlegébe, ilyenek például az évekkel ezelőtt a Securities Markets Program (SMP) keretében vásárolt perifériás állampapírok. Mindez azért fontos, mert az EKB QE programjának jelenlegi feltételrendszerében szerepel egy olyan pont, miszerint a jegybank egy adott kibocsátó esetében maximum 33%-os részesedéssel rendelkezhet az összes kötvényállományon belül, amibe ezek a korábban vett kötvények is beletartoznak. A hivatalos kommunikáció szerint erre a megkötésre azért van szükség, hogy "az EKB csökkentse annak kockázatát, hogy az eurózónás államok domináns hitelezőjévé váljon".

A pillanatnyi részesedést és a gyors felvásárlási ütemet figyelembe véve rövid időn belül betonfalba az EKB. Első körben tekintsünk el a 33%-os korláttól, és az egyéb korlátozó tényezőktől, és nézzük meg, hogy a fent vizsgált országok esetében mennyi idő lenne, mire a jegybank a teljes állampapír-állományt megvenné.

A számításhoz felhasznált szempontok a következők voltak:

  • A havi 80 milliárdos keretösszegből 74 milliárd (az elmúlt három hónap átlaga) jut a PSPP-programra, aminek 90%-a, nagyjából 67 milliárd megy el államkötvények vásárlására.
  • A vásárlás elosztása az egyes tagországok között a tőkejegyzési kulcsoknak, vagyis az EKB alaptőkéjéhez való hozzájárulásuk arányában történik.
  • Az országok jövőbeli várható nettó kibocsátásának pontos előrejelzése lehetetlen, ezért közelítésképpen az elmúlt 16 hónap átlagát vettük, és ezt vetítettük előre.
  • A fentiek alapján kiszámoltuk, hogy milyen ütemben "fogyasztja el" az EKB a még általa nem birtokolt kötvényállományt, vagyis mikorra lehet 100%-os részesedése.

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


Ennél az elméleti forgatókönyvnél több mint 50 évbe telne, mire a teljes belga adósságot felvásárolná, a finn, holland, német és ír papírok viszont kevesebb mint 7 év alatt elfogynának. Utóbbi három esetében azért lenne ilyen gyors ez a folyamat, mert az elmúlt bő másfél évben a nettó kibocsátás is negatív volt, vagyis nem elég, hogy az EKB csillapíthatatlan éhségével felfalja az adósságpapírokat, a nettó állomány önmagától is csökkenő tendenciát mutatna. Írország azért speciális eset, mert bár GDP-arányos bruttó államadóssága magas, az elsősorban a kapott IMF-hitel miatt van, a piaci adóssága jóval kisebb.

Ez persze egy elméleti pálya. El lehet képzelni, hogy a keményvonalas német gazdaságpolitikusok, akik már így is kihasználnak minden lehetséges alkalmat az EKB kritizálására, milyen vehemensen csapkodnák az asztalt, ha ennek akár csak a lehetősége is felmerülne. Feltéve, hogy korábban már nem kaptak már szívrohamot.

Épp ezért érdemes megvizsgálni, hogy amennyiben tényleg tartja magát az EKB ahhoz az alapelvéhez, hogy nem akar 33%-nál nagyobb arányban birtokolni az egyes országok piaci adósságából, mennyi ideje is maradt hátra.(Belgiumot a jobb szemléltetés érdekében kiszedtük az ábrából)

A szemünk láttára vásárolják fel Európát, hiába irtóznak tőle a németek


Ezen forgatókönyv alapján Finnország, Hollandia és Németország esetében alig egy év, és az EKB komoly bajban lesz, hiszen eléri a saját maga által meghatározott korlátot.


Elméletileg ez nem jelenthet problémát, hiszen jelenleg 2017. március van meghatározva, mint az eszközvásárlási program vége, a piaci szereplők túlnyomó többsége azonban egyértelműen arra számít, hogy a várt hatások elérése érdekében szüksége lesz ennek meghosszabbítására. Ez már a mai EKB-ülésen megtörténhet. Ha másért nem, azért, mert ha akár a legkisebb jelét is adná annak az EKB, hogy belátható időn belül vissza akar venni a lazításból, az euró durván elkezdene erősödni, és bár nincs nyíltan kinyilvánított árfolyamcél, ezt több mint valószínű, hogy el akarják kerülni a döntéshozók.

Fenti számításainkba ráadásul nem vettünk be olyan, a program potenciális élettartamát lerövidítő szempontokat, mint például a havi keretösszeg lehetséges további emelése, az SMP-programból megmaradt több mint 120 milliárd eurós állomány (ami a perifériás országok esetében növeli az összarányt), vagy a másodpiaci hozamszint. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert az EKB csak legfeljebb a mindenkori betéti kamat szintjéig (jelenleg -0,4%) vásárolhat állampapírt, részben azonban pont ő okozta azt, hogy az eurózónás hozamok történelmi mélypontjaik közelében vannak.

A Jeffries International elemző cég a közelmúltban kiadott elemzésében még durvább eredményre jutott. Megállapította, hogy minden korlátozó tényezőt figyelembe véve (lejárati idő, hozamszint, 33%-os limit) a megvehető német, holland és portugál állampapírokból már idén hiány lesz, vagyis 2017 márciusáig sem tudja kihúzni az EKB a programot a jelenlegi keretrendszer mellett.

Egyértelmű tehát, hogy ez a folyamat a jelenleg érvényben lévő szabályrendszer mellett tarthatatlan. Bár a program kellően rugalmas (Draghi szereti ezt hangoztatni), így a jegybank több ponton is változtathat a keretrendszeren, bármit tesz, éles kritikákat fog kapni.

A 33%-os, tulajdonosi részarány megemelése lenne a legegyszerűbb, és leghatékonyabb megoldás, ugyanakkor a monetáris finanszírozás ellen hevesen tiltakozó politikusok és közgazdászok részéről ez váltaná ki talán a leghevesebb tiltakozást. A tőkejegyzési kulcsoktól való tartós (és jelentős) eltérés is egy elméletileg járható út lenne: német és holland papírok helyett például vehetne inkább perifériás eszközöket az EKB, amivel kitolhatná a program élettartamát. Ebben az esetben viszont szinte biztos, hogy a németek azzal gyanúsítanák meg a jegybankot, hogy különös bánásmódban részesítik a kockázatosabb perifériás országokat, eltorzítva ezzel az eszközárakat, illetve csökkentve a térség reformokra való hajlandóságát. Eltörölhetnék még a mindenkori betéti kamatpadlóra vonatkozó megkötést is, amivel jelentősen nőne a megvehető papírok halmaza.


Járható út lehetne ezen felül, ha állampapírok helyett egyre több vállalati kötvényt vásárolna a jegybank (júniusban indult ez a program), vagyis a 80 milliárdos havi keret egyre nagyobb részét tennék ki vállalati adósságpapírok. Ezzel is van azonban két baj:

  • A fundamentális problémát, miszerint rohamosan fogynak a megvásárolható állampapírok, nem oldja meg, csupán csillapítja a tüneteket, mintegy időt nyerve ezzel az EKB-nek.
  • Erősítheti az átlagemberekben lévő ellenszenvet, hiszen úgy érezhetik, hogy a jegybank a vállalatok finanszírozásával megint a felsőbb társadalmi rétegeket hozza pozícióba, hiszen a finanszírozási költségek csökkenése a vállalati eredmények javulásán keresztül a részvénytulajdonosokat érinti, akik jellemzően nem a szegények közül kerülnek ki. Ez tovább fokozná az amúgy is igen feszült európai politikai helyzetet.


Az EKB állampapír-vásárlási programja tehát összességében nem hozta meg a várt inflációs és növekedési áttörést, ezért szükség van a folytatására, a jelenlegi keretrendszer mellett viszont nagyon hamar akadályokba ütközhet, ami így az eddig elért eredményeket is veszélybe sodorhatja. Ezt Mario Draghiék is tudják, ezért is lesz érdemes odafigyelni a délutáni EKB kamatdöntő ülésre, illetve az azt követő sajtótájékoztatóra. A szabályok átdolgozásával azonban nagyon kell vigyáznia a jegybanki döntéshozóknak, az óriási tabunak tekintett monetáris finanszírozás réme ugyanis ott lebeg a háttérben. Egy biztos, a konfliktus szinte borítékolható.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/a_szemunk_lattara_vasaroljak_fel_europat_hiaba_irtoznak_tole_a_nemetek.1.236930.html


Vissza
 
 
 
Minden jog fenntartva!
Chartelemzes.hu Kft