| |
|
|
Hírek
Ezen menüpont alatt csak azokat a híreket említem meg, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak gondolok. Ezen menüpont alatt senki ne az aktuális híreket keresse - nem vagyok hírszolgáltató, és nem is akarok az lenni. Csupán azokat a híreket, információkat emelem ki, amelyeket véleményem szerint érdemes döntéseink során felülsúlyozni.
Az arany ára 2011-ben 886 dollárt ér elméletben :)
[2011-06-27]
Az utóbbi években igen népszerű befektetési eszközzé váltak a nyersanyagok, köztük a válság alatt is az egyik legjobban teljesítő arany. Az arany, mint nemesfém szerepel a legtöbb árupiaci index kosarában, és nyersanyagként tekintenek rá a befektetők, pedig az arany számos fontos jellemzőben eltér a szektortársaitól, így egyesek szerint nem is tekinthető nyersanyagnak. A legtöbb árupiaci termékkel szemben az aranyat ugyanis alig használják fel a termelésben, készletei pedig a többi nyersanyaghoz képest rendkívül nagynak számítanak, emiatt az arany árának elemzése is más módszereket kíván.
Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre törtek az árupiaci termékek a befektetők körében, különösen az arany. Nagy kérdés azonban, hogy ez a népszerű nemesfém valóban nyersanyagnak számít-e, az arany ugyanis számos alapvető jellemzőjében különbözik a többi nyersanyagtól - írja a CFA magazin.
A nyersanyagok egyik általános tulajdonsága például, hogy amit belőlük ki- illetve megtermelnek azt el is adják, és amit megvásároltak, azt el is fogyasztják, vagyis kivonják a piacról. Gondoljunk csak a mezőgazdasági terményekre, az ipari fémekre, vagy akár az olajra. A nyersanyagokat a gazdaság valamelyik szegmense felhasználja, így tárolásuk - amellett hogy igen költséges - csak időleges, hiszen a készlet csupán pufferként szolgál arra, hogy kisimítsa a nagyjából együtt mozgó fogyasztás és termelés közti ideiglenes eltéréseket. A nyersanyagok fogyasztásának és a termelésének kényszerű hosszútávú együttmozgását az árak segítik elő.
Az arany valójában nem is nyersanyag?
Az aranyat viszont a nyersanyagokkal ellentétben többnyire nem "fogyasztják" el. Az arany hatalmas készletekben áll jegybankok, kereskedelmi bankok és befektetési alapok trezorjaiban, ráadásul ahogy egyre nő az arany, mint befektetési eszköz népszerűsége, a befektetési arany készletek mérete is egyre gyarapodik. A legnagyobb tőzsdén kereskedett alap, az SPDR Gold Trust például 1200 tonna aranyat birtokol, a jegybankok pedig az elmúlt évtizedek folyamatos eladásai után tavaly a vételi oldalra álltak, készleteik pedig jelenleg 30 ezer tonnát, vagyis a világ teljes - 162 ezer tonnás - aranykészletének 18,5 százalékát tulajdonolják.
A hatalmas - 162 ezer tonnára becsült - aranykészletekhez képest a kitermelés, illetve felhasználás mértéke elenyésző. A World Gold Council jelentése szerint 2010-ben az arany kereslete 3812 tonnát tett ki, míg a bányászat 2543 tonnával növelte a kínálatot ugyanabban az évben. Ha azonban a - többnyire ékszerészektől származó - "újra hasznosított" aranyat is hozzáadjuk a kínálathoz, akkor az megközelítőleg 3900 tonnát tett ki tavaly, ami a globális készletek alig 2,4 százaléka. Az arany iránti ipari kereslet, amelyet főként az elektronikai- és gyógyszeripar támasztott a nemesfém iránt, mindössze 420 tonnát, vagyis a 2010-ben kitermelt mennyiség 16,4 százalékát tette ki, a többi arany ékszerészekhez, illetve trezorokba kerül.
Az arany tehát az egyetlen olyan nyersanyag, ahol a kitermelés és a felhasználás aránya a készletekhez (nagyjából 162 ezer tonna) viszonyítva olyan alacsony, hogy az árfolyam vizsgálatánál a kitermelési tényező hatása nagyjából figyelmen kívül hagyható - mondta a Sepculative Investor szerkesztője, Steve Saville. Ha tehát az arany termelése az egyik évről a másikra megduplázódna, a termelés-készlet arány még mindig alig 3 százalékot tenne ki. Ez azt jelenti, hogy ha az arany termelését megdupláznák, vagy pár évre teljesen leállítanák, az nem lenne jelentős hatással az arany értékére. Ezzel szemben például ha a világ réz termelését függesztenék fel, a réz készletek nem több, mint 27 nap alatt kifogynának, egy másik nemesfém, a platina termelésének leállítása pedig szintén hónapokon belül a nemesfém készleteinek kimerülését okozná.
Szintén az aranykitermelés jelentéktelenségét mutatja, hogy a londoni arany piac napi forgalma (részint az alapoknak is köszönhetően) 566 tonnára nőtt - a London Bullion Market Association szerint, vagyis az arany évi kitermelt mennyisége 4 nap alatt megfordul a legnagyobb aranypiacon.
Általában a nyersanyagoknál - különösen ahol a készletek nagyon alacsonyak a kitermeléshez képest - az árfolyam rendkívül nagy volatilitást mutathat, ha változás áll be a termelésben, például új bányát nyitnak, vagy árvíz önti el a földeket. Az aranynál tehát épp a készletek nagy mennyisége jelent stabilitást az árfolyamnak.
Mihez mérjük az arany árát?
Az arany nem is annyira a nyersanyagokra, mint inkább a részvényekre hasonlít, azzal a különbséggel, hogy nem nyújt pénzáramlást (mint a részvények az osztalékkal). Az arany az ékszerészeti- és néhány ipari alkalmazásán kívül semmilyen felhasználással nem rendelkezik, az arany értékét az adja, hogy a legtöbben úgy tekintenek rá, mint egy pénzhelyettesítőre. Éppen emiatt van az, hogy az arany árát gyakran más termékek árának változásához viszonyítják, például nyersanyagárakhoz, részvényárakhoz vagy inflációhoz.
Ha például az aranyat a CRB nyersanyag indexhez hasonlítjuk, az elmúlt 25 évben átlagosan 1,25-2,5-szörös szorzón forgott az arany, míg jelenleg 4-szeresen, ami akár az arany túlértékeltségét is jelezheti. Az arany ára a Dow Jones Industrial Average indexhez hasonlítva viszont alig magasabb, mint a részvénypiacok 2009 márciusi mélypontján, és még mindig 80 százalékkal alacsonyabb, mint az 1999-es csúcsán. Az amerikai részvénypiacokhoz képest tehát nem számít drágának a sárga nemesfém. Az egyik legelterjedtebb arány azonban az arany-ezüst arány, amely az elmúlt 35 évben 60 volt, majd idén februárban az ezüst gyors drágulásával 40 alá esett. Az ezüstöt azonban szélesebb körben is felhasználják, így az arannyal ellentétben az értékmegtartó tulajdonsága mellett érték teremtő képességgel is rendelkezik.
Paul van Eeden, a Cranberry Capital elnöke egy olyan modellt talált ki az arany elméleti árfolyamának meghatározására, amely az arany kínálatának változását hasonlítja az amerikai dollár pénzmennyiségének (M3) változásához 1971-től, vagyis a dollár aranyhoz rögzítésének feloldásától. Eszerint az arany 1971 óta nem igazán értékelődött át, sokkal inkább a dollár értéke változott hozzá képest. Az utóbbi években az arany tényleges ára jelentősen meghaladta az elméleti árfolyamát, amit a szakértők a félelemmel magyaráznak. Amikor a befektetői félelmek alábbhagynak, az arany tényleges ára is az elméleti ár alá eshet.
Eeden modelljének alapja, hogy az arany nem egy befektetési-, hanem egy likviditási eszköz, mint a készpénz. Az arany ugyanis egy értékőrző, nem egy értékteremtő eszköz, mint amilyenek a befektetések - mondta James Turk, a GoldMoney alapító elnöke. A modell szerint az arany ára 2011-ben 886 dollárt ér elméletben, ám ez természetesen nem egy árfolyam-várakozás.
 |
Vissza |
|
|
|
|
|
