fejkep_b6
 
 
Felhasználói név:    Jelszó:       Regisztrál
KezdőlapTudnivalókKapcsolatJogi nyilatkozat
 
 

Deviza
Áru
Tőzsdék
Hírek
Naptár
A technikai elemzés ABC-je - könyv
A technikai elemzés ABC-je - könyv megrendelés



 
Hírek

Ezen menüpont alatt csak azokat a híreket említem meg, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak gondolok.  Ezen menüpont alatt senki ne az aktuális híreket keresse - nem vagyok hírszolgáltató, és nem is akarok az lenni. Csupán azokat a híreket, információkat emelem ki, amelyeket véleményem szerint érdemes döntéseink során felülsúlyozni.
A hírek szerkezete: egy hírrészlet, link, esetleg egy rövid kommentár. A hírek forrása túlnyomórészt a portfolio.hu, ha máshonnan származik a hír, azt jelzem.
Itt találja a MINTASZÁMLA alakulását heti bontásban, és az azon végrehajtott tranzakciókat.


Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?
[2016-10-06]

A közelmúltban már felvetettük, hogy már csak a jegybankon múlik, mikor engedi erősödni a forintot, a fundamentumok alapján már erősebb árfolyam lenne indokolt. De miért érdekelt az MNB a gyenge forintban? Főleg azért, mert a következő években várhatóan csak ezzel tudja majd biztosítani nyereségességét. Márpedig az utóbbi években az volt a fő cél, hogy ne a költségvetésből kelljen kipótolni a veszteséget.

Megváltozni látszik az a környezet, amiben a jegybank a gyenge forinttal a hármas célját egyszerre szolgálni tudja. A három cél az infláció, a növekedés és a nyereségesség. A növekedést a gazdaság ciklikus pozíciója miatt további forintgyengítéssel nemigen érdemes szolgálnia, az infláció várható emelkedése mellett a hivatalos cél sem igényel gyengébb forintot. Így adódik a kérdés, hogy miért ne hagyná a jegybank a reálgazdaság szempontjából egyensúlyi, erősebb szint felé mozdulni a forintot. Az egyetlen akadály úgy tűnik, a nyereségességi cél.

Miből lehet profitja egy jegybanknak?


Elsőként érdemes egy kicsit szemügyre venni az MNB eredménykimutatását, mely az alábbi fő tételekből áll:

  • Nettó kamateredmény: a forintban és devizában elszámolt kamatbevétel és kamatkiadás különbözete. Az utóbbi években egyre kisebb veszteséget mutatott, az idei első félévben 10,8 milliárdos volt a mínusz.
  • Pénzügyi műveletek realizált eredménye, amit akkor realizál a jegybank, ha a devizatartalék mögötti értékpapírt eladja és azon nyereséget ér el. Az első félévben ez a tétel 10,1 milliárd forint volt. Ez főleg annak köszönhető, hogy a devizatartalék jelentős részben nyugat-európai kötvényekben van, melyeknek hozamesése az árfolyam emelkedését jelentette az utóbbi időszakban. Az MNB beszámolója szerint a nyereséget most a csökkenő hozamok mellett a devizatartalék csökkenése miatti jelentősebb eladások okozták.
  • Devizaárfolyam változásából származó eredmény: ez a tartalékon elszámolt nyereség. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az évekkel ezelőtt alacsonyabb árfolyamon bekerült devizát most drágábban váltja át az MNB, a két árfolyam közti különbséget pedig nyereségként realizálja.
  • Egyéb tényezők: ezek között számolja el a jegybank többek között a működési költségeit, de ide tartoznak a behajtott felügyeleti bírságok is. De itt jelent meg kiadásként például a Pallas Athéné Alapítványoknak átadott vagyon is.


Az utóbbi években az egyes eredménytényezőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?
Klikk a képre!

Jól látszik, hogy a devizaárfolyamon 2013-14-ben elkönyvelt jelentős nyereséggel párhuzamosan ugrott meg az egyéb soron kimutatott veszteség, ami az alapítványoknak átadott vagyonnal függött össze. Ennek kapcsán vetettük fel már tavasszal egy cikkben, hogy a jegybank feltehetően öncélúan váltotta át a devizatartalék egy részét annak érdekében, hogy az így keletkező nyereségből legyen forrása az alapítványokat feltőkésíteni.

A mostani cikkben azonban inkább a profit jövőbeli alakulásáról szeretnénk írni, ezért abból indulunk ki, hogy az egyéb eredményben az utóbbi félévekben látott tendencia folytatódik. Ez azt jelenti, hogy az MNB nettó működési eredménye félévente mintegy 18-20 milliárd forint, ekkora mínusz jöhet össze ezen a soron. Részletesen két eredménytényező alakulását vizsgáljuk: a kamateredményét és a devizaárfolyamon elkönyvelt eredményét, mivel ezeken keresztül tudja a jegybank befolyásolni az eredmény alakulását.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?


Az a feltevésünk rögtön a cikk elején, hogy az MNB vezetése továbbra is arra fog törekedni, hogy lehetőleg nyereséges, de minimum nullszaldós legyen a jegybank. Vagyis a fenti két fő tényezőből félévente a 18-20 milliárdos (évente 35-40 milliárdos) működési költséget és a pénzügyi műveletek esetleges veszteségét kell kompenzálni, hogy a cél teljesüljön.


Jót tett a kamatvágás


Az alábbi ábrán látszik, hogy a nettó kamateredmény az utóbbi években folyamatosan enyhe veszteséget mutatott, egyszer - 2014 első félévében - pedig át is lendült a pozitív tartományba. Az idei első félévben 10,8 milliárd forint volt a veszteség, ami egy évvel korábban még meghaladta a 30 milliárdot.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?


A kamateredményt alapvetően két dolog befolyásolja:
  • A forintban elszámolt nettó kamateredmény, ami nagyrészt azt az összeget tartalmazza, melyet az MNB kifizet a bankoknak a sterilizációs állomány után. Ez az utóbbi években folyamatosan egyre csökkenő veszteséget mutatott, hiszen a jegybank mostanra 0,9%-ig vágta a kamatot, amit kifizetnek a befektetőknek.
  • A devizában elszámolt kamateredmény főleg a devizatartalékon elszámolt kamatot tartalmazza. A tartalékot a jegybank főleg nyugat-európai állampapírokba fekteti, melyek után kamatot kap. Ez a kamat azonban az utóbbi években jelentősen csökkent, hiszen ahogy már említettük, estek a hozamok és a tartalék is kevesebb lett.


Előretekintve a kamateredmény javulására még van tér, ami elsősorban annak köszönhető, hogy októbertől korlátozza a három hónapos irányadó eszköz állományát a jegybank. Vagyis miközben az első félévben még az 1500-2000 milliárdos állományra kellett kifizetni a 0,9%-os kamatot, ez januártól már csak 900 milliárd forint lesz. Ha a 2000 milliárdos állománnyal számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy az eddigi évi 18 milliárd forinttal szemben akár 8,1 milliárd is lehet a kamatkiadása a jegybanknak a 900 milliárdos állomány mellett. Ez pedig máris kompenzálhatná a mostani 10 milliárd körüli veszteséget. Persze ehhez az kell, hogy a devizában elszámolt kamatnyereség ne csökkenjen tovább.

Hosszabb távon ugyanakkor nincs tér a kamateredmény további jelentős javulására, hiszen a 0,9%-os kamatszint várhatóan nem tartható fenn örökké, és az irányadó eszköz állománya is változhat. A teljes nettó kamateredmény akkor tudna jelentősen javulni, ha mondjuk előállna egy olyan helyzet, amikor a nyugat-európai hozamkörnyezet emelkedik, viszont a magyar alapkamat alacsonyan tud maradni. Erre viszont minimális az esély, hiszen a nemzetközi folyamatok alól a magyar piac sem tudja kihúzni magát.


Vészesen erősödik a forint


Az eddigieket összefoglalva az látszik, hogy a működési eredményből származó évi 35-40 milliárdos tételt valószínűleg nem a kamateredményből fogja kigazdálkodni a jegybank, hiszen azt legjobb esetben is nullszaldóra sikerülhet feltornászni. marad tehát a pénzügyi műveletek eredménye és a devizaváltáson elkönyvelhető profit. A pénzügyi műveletek realizált eredménye nehezen kiszámítható, az utóbbi években komoly ingadozást mutatott. Ha azonban az utóbbi két félév 10 milliárd körüli profitját vesszük alapul, akkor nagyjából a működési költségek fele összejöhet ebből a tételből. Ehhez azonban az kell, hogy továbbra is épüljön le a devizatartalék és erősödjenek a nyugat-európai kötvények, hogy azokon nyereséget realizáljon az MNB. Főleg utóbbi lehet problémás, hiszen a jelenlegi negatív hozamkörnyezet mellett erősen kérdéses, van-e még tér lefelé.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?


Vagyis a pénzügyi műveletek becsült nyeresége mellett még évente legalább 15-20 milliárd forintot kellene elkönyvelnie a jegybanknak a deviza átváltáson is. Ez egyelőre nem okoz problémát, hiszen június végén még mindig majdnem 15 forint volt a különbség a deviza bekerülési árfolyama és a piaci árfolyam között.


Hosszabb távon az jelentheti a gondot, hogy a bekerülési árfolyam fokozatosan emelkedik, ha pedig a forint még jobban erőre kap, akkor még komolyabb fejfájást okozhat az MNB-nek. Az első félév végén 299,42 volt az átlagos bekerülési árfolyam, miközben a forint mostanra 306-308 környékére erősödött az utóbbi hetekben elsősorban az S&P váratlan felminősítése miatt. vagyis a június végi 15 forint körüli különbség máris a felére olvadt.

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?


A devizaárfolyamon elsősorban úgy tud nyereséget realizálni a jegybank, hogy a lejáró devizaadósságot az állam forintban újítja meg, majd az MNB-nél átváltja devizára. Éppen ezért a bekerülési és a piaci árfolyam különbsége mellett a devizalejáratok nagysága befolyásolja, mennyit tud ezen keresni az MNB. A következő évek devizalejáratait az alábbi grafikonon tüntettük fel:

Miért nem hagyják Matolcsyék, hogy végre erősödjön a forint?


Jól látszik, hogy az idei kiugró lejárat után a következő években nagyjából 2-3 milliárd euró között alakulhatnak a devizatörlesztések. Ha abból indulunk ki, hogy ezt teljes egészében forintkibocsátásból fedezi az ÁKK, akkor nagyjából 6-8 forintos árfolyamkülönbséget kellene realizálnia a jegybanknak ahhoz, hogy a szükséges profitra szert tegyen. Ennek fényében pedig nem meglepő, hogy arról hallani a piacon, hogy most valahol 307 körül van az MNB tűréshatára a forintárfolyamot illetően, ennél az árfolyamnál teljesül ugyanis az, hogy a szükséges nyeresége keletkezzen a jegybanknak.

Vagyis egyszerűbben mondva: ha a mostani szintről tovább erősödne a forint, akkor veszélybe kerülhetne az MNB-nek az a törekvése, hogy ne legyen veszteséges, pedig az utóbbi években ez volt az egyik fő cél.


Ráadásul további fejfájást okozhat, hogy az átlagos bekerülési árfolyam folyamatosan emelkedik azzal, ahogy az uniós források a jelenlegi árfolyamon bekerülnek a devizatartalékba. Vagyis a mostani 307 körüli "egyensúlyi" árfolyam a jövőben várhatóan emelkedni fog.

Korábban az MNB vezetése utalt arra, hogy a tervek szerint a következő években átállnának az aktív oldalra, és mi is arra számítottunk, hogy az megoldhatja a nyereségességi problémát. Most azonban úgy tűnik, hogy ezt mégsem tudják kivitelezni. Az aktív oldalra való átállás azt jelentené, hogy az MNB hitel formájában nyújtana forintlikviditást a bankrendszernek. Ez éppen az ellentéte lenne a jelenlegi rendszernek, amikor a bankok a fölös likviditásukat helyezik el a jegybankban, ami után kamatot kapnak. Ez javíthatná az MNB nyereségességét, hiszen a jelenlegi kamatkiadással szemben kamatbevétele keletkezne. Az egyetlen probléma, hogy ebben az esetben a beérkező uniós forrásokat a piacon kellene forintra váltani, ami automatikus forinterősödést okozna. Ezzel pedig tovább szűkülne, vagy akár teljesen el is tűnne a bekerülési árfolyam és a piaci árfolyam közti különbség, sőt az is lehet, hogy vesztesége lenne az MNB-nek a devizaváltáson. Vagyis a javuló kamateredményt ellensúlyozná az így keletkező veszteség.

Összességében az látszik, hogy az MNB várhatóan a következő években is a gyenge forintban lesz érdekelt. Várhatóan ezzel tudja ugyanis csak biztosítani azt, hogy folyamatosan nyereséges legyen, vagy legalábbis ne legyen vesztesége. A másik lehetőség, hogy azt teszi, amit az elmúlt években: a szükségesnél több devizát vált le a nyereség érdekében, ezzel viszont gyorsabban emeli a bekerülési árat, és később keletkezik vesztesége. Persze van még egy kis tér a kamateredmény javulására az irányadó eszköz korlátozásával, de hosszabb távon várhatóan a magyar jegybank sem tud majd kibújni a nemzetközi trendek alól, és néhány év múlva újból el kell kezdeni emelni a kamatot, amivel nő majd a kamatkiadása. Vagyis egy olyan csapda felé sodródik az MNB, amiben két dolgot tehet: vagy feladja a nyereségességi célját és hagyja erősödni a forintot, vagy pedig az eddiginél is keményebben avatkozik be a piacon. Az előbbi akár 300 alatti euró-forint árfolyamot is hozhatna, míg az utóbbi azt jelenthetné például, hogy megvalósul, amit a piacon egy ideje már rebesgetnek, és a cseh rendszerhez hasonló árfolyamküszöb felállítására kényszerül a magyar jegybank is.


Vissza
 
 
 
Minden jog fenntartva!
Chartelemzes.hu Kft