fejkep_b6
 
 
Felhasználói név:    Jelszó:       Regisztrál
KezdőlapTudnivalókKapcsolatJogi nyilatkozat
 
 

Deviza
Áru
Tőzsdék
Hírek
Naptár
A technikai elemzés ABC-je - könyv
A technikai elemzés ABC-je - könyv megrendelés



 
Hírek

Ezen menüpont alatt csak azokat a híreket említem meg, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak gondolok.  Ezen menüpont alatt senki ne az aktuális híreket keresse - nem vagyok hírszolgáltató, és nem is akarok az lenni. Csupán azokat a híreket, információkat emelem ki, amelyeket véleményem szerint érdemes döntéseink során felülsúlyozni.
A hírek szerkezete: egy hírrészlet, link, esetleg egy rövid kommentár. A hírek forrása túlnyomórészt a portfolio.hu, ha máshonnan származik a hír, azt jelzem.
Itt találja a MINTASZÁMLA alakulását heti bontásban, és az azon végrehajtott tranzakciókat.


Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban
[2016-08-12]

Az utóbbi három évben rohamosan nőtt a japán jegybank kezében lévő államkötvény-állomány aránya az összes piacon lévő papírhoz képest, ami így már a 30%-ot is elérte. Miközben a szigetország kormánya a krónikusan alacsony infláció és a gyenge növekedés miatt, illetve a brutális adósságállomány ellenére is költségvetési lazításra kényszerül, a jegybank egyes becslések szerint az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át megvásárolja, vagyis lényegében már megvalósult a monetáris politikában az egyik legnagyobb tabunak számító helikopterpénz, az államadósság kvázi-monetizálása. A hivatalos jegybanki kommunikáció egyelőre elzárkózik ennek lehetőségétől, azonban a jövőben szinte elkerülhetetlennek tűnik a monetáris politika és a jegybankok szerepének átértékelése.

Blöff, blöff és blöff


Igazuk volt azoknak, akik a múlt héten arra fogadtak, hogy a japán jegybank megint blöffölni fog, vagyis hogy a kivárásra játszik majd, további érdemi lazítás hiányában pedig csak beszél inflációs célja melletti elkötelezettségéről. Már nem az első eset volt az idén, hogy a felfokozott piaci várakozások ellenére csalódást okozott, érdemes azonban elgondolkozni, hogy mi állhat a tétlenség hátterében. Egyre többen vélik úgy, hogy a japán jegybank nem azért próbál blöffölni sokadszorra, mert nem akar lépni, hanem mert lényegében elfogytak az ütőkártyái. Ennek a legszembetűnőbb bizonyítéka a dollár-jen árfolyam, ami közvetlenül a döntés után mintegy 2%-ot erősödött.
2016.07.28 13:10 Holnap eldől, mi lesz az idei legnagyobb devizarali sorsa

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


A 2013 áprilisában bejelentett eszközvásárlási program, illetve annak 2014 októberi kibővítésének köszönhetően 2012-2015 között mintegy 50%-kal értékelődött le a japán jen a dollárral szemben, ez képezte tulajdonképp az egész gazdaságpolitika alappillérét, ami idén egyre nagyobb veszélybe kerül.

A nagy beteg: Japán


Japán gyakorlatilag két és fél évtizede küzd a krónikusan alacsony inflációval. Ebben az időszakban a jegybank 2%-os inflációs célját csak rövid időre sikerült akár megközelíteni is.

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


A 2008-as válság -2% alá lökte az inflációt, azóta érdemi elszakadás a 0%-os szint közeléből pedig csak a 2014. áprilisi adóemelésnek volt köszönhető, az ennek hatásaitól szűrt mutató változatlanul nagyon gyenge inflációs nyomásról árulkodott. Ezt bizonyítja az is, hogy amint eltűnt a bázisból az adóemelés hatása, az infláció megint nagyot zuhant. Mindezt annak ellenére, hogy a jen a már említett módon három év alatt 50%-ot veszített értékéből, vagyis a gyengébb deviza által előidézett magasabb importárak sem bizonyultak hatásos orvosságnak.

Eközben hiába minden monetáris lazítás, a szigetország GDP-je továbbra sem érte el a válság előtti csúcsát (a folyóáras kibocsátási szint az idei első negyedévben közel 2,5%-kal maradt el a 2007-es csúcstól).

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


Az ábrát nézve egyből szembetűnik, hogy a válság óta gyakorlatilag egymást váltják azok a negyedévek, amikor a gazdaság zsugorodott, illetve amikor bővülni tudott, azaz tartós kilábalásról még jóindulattal sem beszélhetünk. Legutóbb 2014 közepén süllyedt recesszióba a szigetország, amit pont a már említett adóemelés vártnál sokkal durvább negatív utóhatásai okozták.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a japán miniszterelnök, Abe Shinzo nyár elején bejelentette, hogy legalább 2019-ig elhalasztják az újabb tervezett adóemelést, ráadásul, mint júliusban kiderült, egy körülbelül 28 ezermilliárd jenes (264 milliárd dollár) gazdaságélénkítő-csomag tervével állt elő a kormány. A kezdeményezés jó hír a gyengélkedő gazdaság szempontjából, nem sokat segít viszont a központi költségvetésben tátongó óriási résen: 2009-ben a válság utóhatásaként elszállt költségvetési hiány 2015-ben a még mindig a GDP 6%-ára rúgott. Az egekbe emelkedett kormányzati deficit újra felgyorsította azt az évtizedek óta tartó folyamatot, mialatt Japán államadósság szempontjából a világ legeladósodottabb országa lett.

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


Az 1996-ban még "csupán" 65%-on álló GDP-arányos államadósság ráta a közelmúltban 210% fölé kúszott (ez több mint 1 trillió jen értékű adósságot jelent), ebből közel 40 százalékpontnyi adósságot az utóbbi 7 év alatt sikerült felhalmozni.

Ez az igazi unortodoxia


Van azonban valami, ami még érdekesebbé teszi a japán államadóssággal kapcsolatos helyzetet, ez pedig a jegybank, és a már említett eszközvásárlási programja, melynek keretében éves szinten 80 ezermilliárd jen értékben vásárol az ország államkötvényeiből. Az alábbi ábra segít kicsit kontextusba helyezni, hogy milyen volumenű vásárlásról is van szó.

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


2013 második negyedévében - amikor a jegybank elindította nagyszabású programját - a teljes állampapír-állomány alig 11%-a felett rendelkezett, ami 2016 első negyedévére 28% fölé emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy negyedévente nagyjából másfél százalékponttal nőtt a birtokában lévő állampapírok aránya.


Ha ezt beépítjük az államadósággal kapcsolatos gondolatmenetbe, akkor készíthetünk egy olyan ábrát, amin a jegybanki, illetve piaci kézben lévő állampapír-állomány alakulását vizsgáljuk 2013 év közepe óta.

Ez az igazi unortodoxia: óriási tabu dőlhet meg a világban


Nem csak piaci szereplők relatív részesedése csökkent az összes állampapír-állományból, hanem abszolút értelemben is 900 ezermilliárd jenről 750 ezermilliárdra apadt a kezükben lévő állomány értéke, ami már "csak" a GDP körülbelül 150%-a. Ez azt jelenti, hogy a jegybank kezében már a GDP közel 60%-ával egyenértékű államkötvény volt 2016 első negyedévének végén, ami azóta feltehetően még tovább nőtt.

És hogy miért olyan fontos ez? A japán jegybank, amennyiben ilyen ütemben folytatja az államkötvények felhalmozását, 4 éven belül többségi tulajdonosa lehet az államadósságnak, ami részben szimbolikus, részben azonban valós jelentéstartalommal is bír.

Bár a jegybank elnöke épp legutóbbi, júliusi nyilatkozatában élesen elhatárolódott a helikopterpénz lehetőségének mérlegelésétől, a gyakorlatban már tulajdonképpen meg is valósult. A helikopterpénz lényege - a Friedman-féle, eredeti értelmezés szerint - dióhéjban, hogy a jegybank lényegében közvetlenül a háztartások részére juttatja el a "frissen nyomtatott" pénzt, hogy ezzel ösztönözze a fogyasztási, és ezáltal a beruházási keresletet. A témáról részletesebben alábbi cikkünkben írtunk.

2016.04.06 05:50 Ingyenpénz mentheti meg a világgazdaságot?

Ben Bernanke a 2000-es évek elején továbbgondolta Milton Friedman eredeti ötletét, és a jegybank által finanszírozott fiskális lazítás (például adócsökkentés) lehetőségével állt elő, ami alapelveiben nagyon hasonlított Friedman gondolataihoz. Bernanke értelmezése miatt a helikopterpénzt szokás nevezni készpénznyomtatás által finanszírozott deficitnek is, vagy jegybanki fiskális politikának, ezzel pedig vissza is kanyarodhatunk Japánhoz.

Adott egy - részben az elöregedő társadalom miatt - nagyon gyenge potenciális növekedéssel bíró gazdaság, ahol semmilyen inflációs nyomásnak nincs jele, ami a kormányzat részéről fiskális élénkítést indokol. Akad ugyanakkor egy nagy probléma: a rendkívül magas államadósság, valamint a durva költségvetési hiány pont ellentétes intézkedéseket tenne szükségessé, vagyis egy csapdahelyzet állt elő. A jegybank eközben szép lassan felvásárolja az államadósságot, tulajdonképpen megfinanszírozva a kormány fiskális lazítását, ami lényegében maga a helikopterpénz megvalósulását jelenti. Egyes becslések szerint már most is az újonnan kibocsátott állampapírok közel 90%-át a jegybank veszi meg.


Annak ellenére, hogy a monetáris politikai döntéshozók (egyelőre) mereven elzárkóznak a helikopterpénz lehetőségétől, a japán jegybank könnyen annak nyílt beismerésére kényszerülhet, hogy a nála felhalmozódott államadósság valójában sosem lesz visszafizetve. A fenntarthatatlan adósságállomány csökkentésére nincs más reális forgatókönyv, ugyanis 0-1% közötti potenciális növekedés, 0%-os infláció és 6% feletti költségvetési hiány mellett ez gyakorlatilag lehetetlen, nem is beszélve arról, ha a kamatok belátható időn belül emelkedni kezdenének, a helyzet még kezelhetetlenebbé válna.

A csak kötvényguruként ismert Bill Gross egy interjújában elmondta, hogy szerinte is elkerülhetetlen az adósság jegybank általi elengedése. A jegybank előbb vagy utóbb a kibocsátott államkötvény-állomány egészét felvásárolja majd, a végén pedig egyszerűen elengedi majd. A szakember szerint "nincs más mód".

Ezek alapján már csak idő kérdése, hogy a japán jegybank mikor játssza ki utolsó ütőkártyáját. Az sem egyértelmű, hogy -amennyiben ez a beismerés megtörténik - tényleges adósságleírás történik majd, vagyis az államadósságból teljes mértékben kikerülnek ezek a tételek, vagy inkább valamilyen speciális konstrukció formájában valósul meg. Ilyen lehet például a jegybank részére kibocsátott, 0%-os kamatozású, örök lejáratú kötvények bevezetése, melyek ugyan részét képeznék az adósságstatisztikáknak, hiszen tényleges adósságelengedés nem történik, a kormány számára azonban semmilyen plusz kiadással nem járnának, így lényegében szabadon költekezhetne. Bárhogy is valósuljon meg a monetáris finanszírozás hivatalos formája, annak nehezen megjósolható, de radikális következményei lennének nem csak az ország kötvénypiacára, de az egész világra nézve, alapjaiban megváltoztatva a jegybankok szerepéről alkotott képet.

http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_az_igazi_unortodoxia_oriasi_tabu_dolhet_meg_a_vilagban.1.235501.html


Vissza
 
 
 
Minden jog fenntartva!
Chartelemzes.hu Kft