Ezen menüpont alatt csak azokat a híreket említem meg, amelyeket valamilyen szempontból fontosnak gondolok. Ezen menüpont alatt senki ne az aktuális híreket keresse - nem vagyok hírszolgáltató, és nem is akarok az lenni. Csupán azokat a híreket emelem ki, amelyeket vélemnyem szerint érdemes döntéseink során felülsúlyozni. A hírek szerkezete: egy hírrészlet, link, majd egy rövid kommentár. A hírek forrása túlnyomórészt a portfolio.hu, ha máshonnan származik a hír, azt jelzem.
Ki tudja heverni az eurózóna a likviditási sokkot [2010-07-01] A tegnapi 3 hónapos likviditásnyújtási lehetőség után a mai 6 napos refinanszírozási lehetőségnél is csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott az eurózóna kereskedelmi bankjai felől az Európai Központi Bank (EKB) irányába. Ezek alapján úgy tűnik, hogy komolyabb megrázkódtatások nélkül tudja átvészelni a kontinens bankrendszere azt a likviditási sokkot, amelyet az EKB 442 milliárd eurónyi, 12 hónapos likviditási injekciójának mai lejárata sokak feltételezése szerint okozhatott volna. Ma 78 kereskedelmi bank összesen 111.2 milliárd euró összegben igényelt forrást az EKB-tól 6 napos futamidőre. A tegnapi és mai forrásigény így összesen 243 milliárd eurót tesz ki, tehát a mai óriási hitellejárat nyomán nettó értelemben 199 milliárd euróval szűkül az EKB felőli finanszírozás az eurózóna bankrendszerében.
Ez a likviditásszűkülés egyrészt nem meglepő, másrészt a bankok tegnapi és mai érdeklődése a likviditásnyújtás iránt arra utal, hogy más forrásból (a bankközi piacról) be tudják szerezni a szükséges pénz; nincs tehát annyira rossz állapotban az eurózóna bankrendszerének egésze likviditási szempontból, mint ahogy azt többen hangsúlyozták az elmúlt napokban. Ráadásul fontos tudni, hogy a mostani nettó közel 200 milliárd eurós likviditásszűkítés mellett is még mintegy 150 milliárd eurós többletlikviditás marad az eurózóna bankrendszerében. További részletek:
Ellentétben a tegnapi 3 hónapos tender eredményével, a mai EKB-eredmények nem javítottak azonnal a nemzetközi befektetői hangulaton, bár az euró erősödés jeleit mutatja. Ez részben a fenti fejleményekkel, részben a spanyol államkötvény aukció eredményével (sikerült eladni a tervezett mennyiséget enyhe hozamemelkedés mellett) függ össze.
Egy másik fő félelemforrás (ma nagy összegű görög kötvénytételektől szabadulnak meg intézményi szereplők, ami túlkínálathoz vezet, ha az EKB nem áll intenzíven a vevői oldalon) sem feltétlenül látszik megalapozottnak. A görög, illetve a dél-európai állampapírpiacok nagyobb eséséről egyelőre nem érkezett hír. Erről a sztoriról bővebben:
